Csorna, a Rábaköz központja

A tízezer fős rábaközi kisváros két főútvonal kereszteződésénél (85, 86) fekszik. Nevét egyesek a szláv ,,csornij" (fekete) szóból magyarázzák, mások a ,,csur" besenyő méltóságnévből vezetik le. De ami a legfontosabb, a premontrei szerzetesek 1180-ban alapították meg kolostorukat a városban.

Csornán több nevezetesség is látható, köztük a múzem, amely a Premontrei Rendházban működik. Az ódon falak között felfedezhetjük a csornai vásárokat és mesterségeket, de tájékozódhatunk a városi és népi kultúra évszázadairól valamint Premontrei prépostportrékat és egyházi kincseket csodálhatunk.

A város nevezetessége még, a könyvkötőről, Martincsevics Károlyról elnevezett könyvtár, amelyben a több mint ötvenezer kötet mellett, gazdag kulturális élet folyik. (Martincsevics 1892-ben alapított könyvkötészeti műhelyt Csornán.)

Csornán a számos ünnepség között kiemelt helyet kap az 1848-49-es szabadságharc egyik utolsó győztes csatájára: a csornai csata. Csorna 1971. óta város.